Sziasztok! Hadd mutatkozzak be.

Gyermekkoromban nagyon szerettem rajzolni, festeni, de mindig úgy éreztem hogy nem tudom megfesteni azt amit látok.

Ma már tudom hogy nem is kell ugyanúgy kinéznie mint ahogy látjuk. A festő szemével kell megfesteni. Az alkotás a maga szépségében tökéletes úgy ahogy az megalkotta a művész.

Gyermekként túl tökéletest akartam alkotni, s mivel nem ment, abbahagytam az ez iránti vágyamat.

16 éves koromtól elkezdtem inkább írni ( verseket, egyperces novellákat, meséket), ebben találtam meg a szépséget. 2005-ben megjelent egy verses kötetem Iber von Feurig néven. Akkor még úgy gondoltam, hogy választanom kell egy művésznevet.

Ma már elfogadom a saját nevemet és büszke is vagyok rá.

2014-ben elmentem egy 4 napos jobbagyféltekes rajzolás tanfolyamra, ahol újra megláttam a szépseget a rajzban.

Ekkor sem éreztem még, hogy festeni fogok.

2015-ben elkezdtem egy egy éves művészeti önismereti kurzust. (KÖR-t) A kurzuson készült festményeim nem nyerték el tetszésemet, arra gondoltam, már sosem fogok festeni, el is engedtem az ez irányú vágyamat. Az utólsó előtti óránkon japán tusecsettel festettünk, ott törtent valami , ami hatalmas erőt adott nekem. Mintha varázsecsetet fogtam volna a kezemben, elkezdtem festeni!

2018-ban nagybátyám felesége összeismeretett facebookon Ökvös Andrásékkal, s már csak időt kellett találnom, hogy eljussak Orosházára festeni.

2019-en márciusában ez meg is történt. Onnantól kezdve Tanítvány lettem, és így amikor időm engedni lemegyek Orosházára gyakorolni a Mesterhez.